Pénzstresszeink – mi a kakukkfütty az a pénzstressz?
A pénzstressz volt a témája a két hete szombaton a CoachOK Szakmai Szövetség Stresszkezelés és stresszoldás című nyílt napján megtartott előadásomnak. Mert bizony a pénzstressz létező jelenség. Attól, hogy Magyarországon erről vagy szemérmesen hallgatunk, vagy lenézően legyintünk, hogy már megint színezzük a nincset, külföldön már egyre terebélyesebb szakirodalma van a témának. Mert a pénzstressz nem magyar sajátosság.
Pénzstresszeink – mi a kakukkfüttyös búbánat az a pénzstressz?
Az, hogy mi a stressz, már évtizedek óta tudjuk a magyar Sellye János professzor jóvoltából. (Ő különben írt egy irgalmatlan vastag könyvet arról, hogy mi nem a stressz. 🙂 ) Mivel sem Neked, sem nekem nincs arra időnk, hogy egy ilyen terjedelmű értekezéssel bíbelődjünk a pénzstressz kapcsán, ezért rövidre és közérthetőre fogom:
A pénzstressz az az állapot, amikor a pénzünk, pénzügyi helyzetünk, illetve a pénzügyi helyzetünk és a valóság közötti eltérés miatt érzünk tartósan szorongást, aggodalmat, félelmet, de legalábbis erős készenléti állapotot, ami éppen a tartóssá válása miatt egy idő után nagyon fárasztóvá válik. Elsősorban érzelmileg, majd szellemileg terhel meg, később pedig már testileg is fáradttá tesz. Vagyis a pénzstressz tüneteiben és következményeiben semmiben sem különbözik a mindenki által ismert “hétköznapi stressztől”. Okaiban viszont annál inkább.
A pénzstressz oka
A pénzstressz különböző okainak egy külön blogposztot szánok a jövő hétre, mert olyan sokféle van belőle. Legyen most elég annyi, hogy a pénzstresszeink legtöbbjét már kisgyerekkorunkban megkapjuk. Vagy azért, mert a szüleinktől valami olyat tanulunk, ami nem működik, vagy azért, mert látunk tőlük valamit, de nem kapunk rá épkézláb magyarázatot – így a magunk gyerekfejével kreálunk hozzá magunknak egyet, és ez rögzül felnőttkorunkra is.
A pénzügyi coach (köz)beszól:
Egyik ügyfelem már minden létező könyvet elolvasott, minden elérhető anyagot letöltött a netről, minden személyes pénzügyi tréninget elvégzett, amihez csak hozzáfért. Mégis ugyanazokat a köröket futotta a pénzügyeiben: alig tudta kihúzni a következő fizetésig, pedig szerényen élt. Szinte soha nem költött magára, vagy csak nagyon minimális mértékben, olyannyira, hogy a tusfürdő már luxuskiadásnak számított neki (a legegyszerűbb babaszappant használta). Hiába tudta fejben, mit kellene csinálnia, ha képtelen volt megvalósítani – mert nem is értette, hogy hol rontja el. Az értetlensége csak fokozódott, hiszen mindig is takarékosan élt – a magára fordított kiadások alapján jelentős megtakarításokat kellett volna felhalmoznia.
A baki ott volt, hogy nem követte, hol “folyik el” a pénze, mert nem vezetett cashflow-t (háztartási naplót), de még csak bevétel-kiadási nyilvántartást sem. Ha ezt tette volna, akkor tudta volna, hogy a pénze nem magára, hanem másokra megy el. Pontosabban mások megsegítésére. Bárki fordult hozzá, ő kérdés nélkül adott mindenkinek, aki kért. Legyen az beteg gyerekeknek gyűjtő alapítvány, az árvízkárosultaknak gyűjtő Vöröskereszt, vagy éppen egy kölcsönt kunyeráló ismerős, ő adott. Mindez csak akkor derült ki, amikor elkezdtünk azon gondolkodni, hogy ennyi pénzügyi tanulás után, amelynek első leckéje a kiadások nyomonkövetése volt, miért nem vezetett semmiféle nyilvántartást. Kiderült, hogy ezt zsigeri szinten utasította el.
Miért? Mert gyerekkorában nehezen ment a beilleszkedés, még a testvérével sem mindig sikerült megértetnie magát. Ezért a szüleitől azt hallotta, tanulta, hogy “Ne legyél önző! Oszd meg a testvéreddel, a barátaiddal, amid van!” Ez óvodás korban jól hangzik, hiszen a szülők ilyenkor a játékokra (babára, képeskönyvre, legora, stb.) gondolnak – de arra nem, hogy ezzel beindítják a gyerekben az egyik alapdrivert (alapvető “viselkedési meghajtót”), egyfajta viselkedési programot, ami egész életre elkísérheti a gyereket. Jelen esetben ez az “Úgy csináld, hogy másoknak jó legyen!” driver parancsa volt. Lényegében ez nem más, mint az önfeláldozás alapprogramja. Ez kattogott az ügyfelemben, és ezért volt elutasító minden pénzügyi praktika alkalmazásával szemben is: hiszen ha ezeket használja, akkor kiderül, és szembesülnie kell vele, hogy az, ami meghatározó érték az életében, anyagilag lényegében romba dönti.
Pénzstressz, viszlát!
Hogyan tudsz megszabadulni a pénzstressztől? Csak úgy, hogy rájössz, mi dolgozik Benned valójában.
Amikor azt érzed, hogy
- szinte egész nap ideges vagy, és szinte egyfolytában az anyagi helyzeted körül keringenek a gondolataid
- ha csak időnként, de akkor annál intenzívebben, akár testi tüneteket produkálva (pl. szorító érzés gyomortájon, szédülés, kézremegés, stb.) is tör Rád az aggodalom, amikor rá kellene szánnod Magad, hogy a pénzügyeiddel foglalkozz
- megmagyarázhatatlan módon feszült vagy, és fogalmad sincs miért, de egyre többször kapod Magad azon, hogy közben a számláid fölött csakl ülsz
akkor valószínű, hogy pénzstresszel küzdesz.
Hogy ezen segítsünk, legközelebb írok a pénzstressz lehetséges okairól. Figyelj, mert lehet, hogy az egyikben Magadra ismersz!
Csók & csoki!
🙂 Csilla 🙂
Posted on: 2018-10-19, by : Csilla