Női lélek

A párkapcsolat elfásulásának valódi oka

A párkapcsolat a téma nálunk már harmadik hete – és ez nem véletlen. A Facebookon közzétett posztból és az arra adott heves reakciókból indult az egész. Az első kérdés az volt, hogy miért van az, hogy a mai pasik szinte semmit nem tesznek bele a párkapcsolatba, elkényelmesednek, és teljesen természetesnek veszik, hogy az mégis működik? Mindettől már messze jutottunk Hozbor Vanda párkapcsolati coach vendégposztjával, és Judit múlt heti cikkével. Minden szavukkal egyet értek, de szerintem még valami kimaradt…

 

Continue reading

A fásult párkapcsolat múltja és jelene

A múlt héten Hozbor Vanda párkapcsolati coach írásával kezdtünk bele abba a cikksorozatba, amelynek témája, hogy miért is változik a párkapcsolat egy idő után fásult egymás mellett éléssé, és miért nem eszmélnek fel az emberek még akkor sem, amikor a másik már elég egyértelmű jeleket ad arra vonatkozólag, hogy nem ártana változtatni.

De tényleg, miért?

Nekem ilyenkor hajlamos előjönni a történelem szakos énem, aki azt sugdossa a fülembe, hogy ez az egész voltaképpen a 20-21. század problémája. Ha jobban belegondoltok, régen nem igazán volt elvárás egy párkapcsolattal szemben, hogy a benne résztvevő felek jól érezzék magukat. Elég volt, hogy egyesül a vagyon, vagy legalább sikerült férjhez adni a lányt (értsd: nem marad pártában, szégyenben).  Utána már mindenki tette a dolgát. A férfi pénzt keresett, az asszony vitte a háztartást, meg a gyereknevelést, és a kutya sem kérdezte, hogy vajon bármelyikük ki tud-e teljesedni lelkileg. A párkapcsolat betöltötte a funkcióját, és kész.

Lázadóbb lelkületűek időnként félrejárogattak. Ez a férfi esetében bocsánatos bűnnek számított, de azért kikapós asszonykákról is hallott a világtörténelem. Rosszabb esetben a férfi időnként el is verte az asszonyát, de ha ehhez nem folyamodott, akkor is leginkább csak éltek egymás mellett csendben-rendben. Mindenkinek megvolt a teendője. A lelkizés afféle úri passzió volt, amivel rendes embernek eszébe se jutott foglalkozni. Persze biztosan voltak szerelemből köttetett, és harmóniában működő házasságok is, de azért lássuk be, nem feltétlenül az ilyen párkapcsolat volt az általános.

párkapcsolat, ahogy régen gondolták
Illedelmes család az 50-es, 60-as évekből. Akkor jó volt, de vajon még most is jó így? (Fotó: pixabay.com)

A párkapcsolat és a boldogság elvárása

Az, hogy a házasságok jó részét szerelemből kötik, és elvárjuk az életünktől, hogy lehetőleg jó érzésekre adjon okot, nos, ez igazán intenzíven a 20. században indult – mifelénk annak is inkább az utolsó évtizedeiben. Ezért lehet az, hogy az idősebbek néha még ma is azt mondják a depresszióra, hogy az egy úri huncutság, és menjen inkább a naccsága kapálni, osztán majd nem lesz ideje ilyenekkel foglalkozni.

Egyszerűen évszázadok óta arra huzalozták az embereket, hogy a párkapcsolat, és általában az élet, csak a legutolsó sorban szól arról, hogy nekünk jó legyen. Persze a boldogság titkairól minden korban születtek filozófiai írások, de az egyszerű ember nem sokat foglalkozott vele. Ha úgy nagyjából képes volt elégedetten élni, az már komoly nyereség volt.

Régen minden jobb volt? Nem hiszem!

De akkor most tényleg menjünk kapálni, hogy le legyen időnk azzal foglalkozni, jó-e nekünk a párkapcsolat? Dehogy! Egy percig sem állítom, hogy a régi hozzáállás volt a jó. Ha olvassátok az írásaimat, már biztosan feltűnt, hogy semmi sem áll tőlem messzebb, mint a fals nosztalgia. Vagyis az, hogy ez az egész afféle “first world problem”, egyáltalán nem azt jelenti, hogy le kellene becsülni. Az nem összehasonlítási alap, hogy “ha régen jó volt így, akkor legyen most is elég ennyi”.

párkapcsolat - ma inkább szövetség
Házasság vagy szövetség? (Fotó: pixabay.com)

Igenis ki kell állnunk azért, hogy jó legyen nekünk – úgy a párkapcsolat terén, mint az élet más területein. Igenis tenni kell a kapcsolat javításáért, dolgozni kell rajta kőkeményen, ahogy Vanda is írta. Őszintén kommunikálni, minél többet beszélgetni, néha akár a konfliktust is felvállalni, de mindenképp hangot adni a véleményünknek. Célozgatás helyett tisztán, egyenesen megfogalmazni az érzéseinket és a kívánságainkat, és nem hagyni annyiban a boldogságra való igényünket.

Mi mindent kell leküzdenünk?

Azt viszont egyszerűen érdemes tudni, hogy annak, aki még abban nőtt fel, hogy tökéletesen elég, ha éldegélünk, mennek a napok, és már az is jó hír, ha nincs nagyobb probléma, esetenként le sem esik a tantusz, hogy lehetne ezt jobban is. Aki azt tanulta, hogy a rózsaszín szemüveg szavatossági ideje kábé három év, és utána már elég egyfajta langyos szeretetfélében együtt élni, az nem érti, miért vágyik a másik ennél mélyebb szövetségre (ha nem is feltétlenül rózsaszín szemüvegre). Akinek az a természetes, hogy az esti menetrend az “apa mosdik, anya főz” jegyében zajlik, és már azt is nagy fegyverténynek gondolja, ha egy-egy mosogatással besegít a háztartásba (mert sosem látott mást), az nemigen fog magtól a fejéhez kapni, hogy talán mégsem a tévé előtt kellene várni a meleg vacsorát.

Ezt a falat kell átvinni megfelelő kommunikációval, személyes példával, és minél inkább felszámolni a “jóleszazúgy” gondolkodást. Nem egyszerű, de ahogy elnézem a körülöttem élőket, szerencsére biztatóak a jelek.

Csók & csoki: Judit

Mit tegyünk, hogy ne kényelmesedjünk el egy párkapcsolatban?

Az a helyzet, hogy kaptunk egy témát. Szó szerint. Az egyik FB-profilon tette fel egy elkeseredett nőtársunk azokat a kérdéseket, amelyek miatt ez a cikk íródott. Ráadásul olyan komoly kérdéseket, amelyek szakértőért kiáltottak. Mivel van ugyan tapasztalatunk szakmai oldalról is a párkapcsolat területén, de most mégis a legjobbat, legkorrektebbet akartuk Nektek adni, így most Hozbor Vanda, párkapcsolati coachot kértük meg, hogy írjon egy vereteset a témában, miszerint mit tegyünk, hogy ne kényelmesedjünk el a párkapcsolatunkban. Olvassátok szeretettel. 

 

Continue reading

Kikapcsolódás: öt perc is elég hozzá!

Délután írtam egy bejegyzést a Zöldsaláta blogra a munka-magánélet egyensúlyról, amelynek megtalálásával többé-kevésbé mindannyian küzdünk. Ebben a cikkben volt szó az “agyradírokról”: azokról a tevékenységekről, amelyek pár perc alatt képesek leállítani a kattogást, és ellazítani. Különösen akkor van rájuk nagy szükség, ha egyik tevékenységről, szerepről a másikra váltasz, például a munkahelyedről a családhoz, vagy a barátokhoz sietsz, stresszes munkavállalóból igyekszel átváltani anyukába, vagy társasági lénybe. Könnyű belátni, hogy ha minden kikapcsolódás nélkül esel át egyik szerepedből a másikba, nehéz lesz ott jelen lenned, és megállni, hogy ne csapongjanak ezer felé a gondolataid.

A kikapcsolódás fontos, mielőtt egyik szerepről a másikra váltasz
Kell valami, ami az egyik szerepet elválasztja a másiktól (Fotó: pixabay.com)

Karácsony előtt Csilla írt a mindfulness-ről, vagyis arról, hogyan lehetünk jelen teljes mértékben az adott pillanatban. Én most egy picit másként fognám meg a kérdést: olyan tevékenységeket szedtem össze, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy átlendülj a szerepek közötti holtponton, és képes légy teljes aggyal-szívvel ott lenni az új helyzetben. Lássuk a listát!

Nassolj csokit

Nem véletlenül mondjuk mindig, hogy csók és csoki! A jó minőségű, magas kakaótartalmú étcsoki ugyanis képes megnyugtatni az idegeket, szabályozni a kortizol stresszhormon termelődését, és még az anyagcserét is rendbe rakni. Figyelem: egy kockáról beszélünk, nem egy tábláról, és 70 százalék kakaótartalom alatt nem csoki a csoki. És nem ér gyorsan leküldeni, figyelj oda az ízére, az állagára – a mindfulness jegyében.

A csokievés remek kikapcsolódás
Csók és csoki! (Fotó: pixabay.com)

Ölelj át valakit

A férjedet, a gyerekeidet, a legjobb barátodat, a kutyádat-macskádat, mindegy, csak ne félj a testi érintéstől. Elég néhány másodpercig benne maradni az ölelésben, és máris érzed, hogy lassul a kattogás a fejedben.

A rágcsálás is jó kikapcsolódás

Vannak rá kutatások, hogy a rágózás, azaz a rágás folyamata mérhetően csökkenti a kortizolszintet, vagyis oldja a stresszt. Úgyhogy elő a rágóval, vagy valami ropogós zöldséggel, és máris haraphatsz – csak ne felejts el odafigyelni az ízére.

Az ölelés is a kikapcsolódás egy formája
Egy ölelés is azonnal lehiggaszt (Fotó: pixabay.com)

Feküdj le

Az természetesen nem újdonság, hogy a pihenés a kikapcsolódás legjobb eszköze. De nemcsak a hosszú alvás, vagy a napközbeni félórás szunyókálás számít, hanem az is, ha öt percre leheversz az ágyra. Lélegezz mélyeket, és csak legyél, hagyd, hogy lassuljon a pörgés.

Számolj visszafelé

Egyszerű, de nagyszerű kikapcsolódás: ha egy ilyen egyszerű feladatra koncentrálsz, lefoglalod, de nem terheled túlságosan az agyadat, így nem tudsz tovább kattogni az aktuális problémáidon.

Hitted volna, hogy egy kis hideg víz is kikapcsolódás?
A hideg víz is leállítja az agyad kattogását (Foró: pixabay.com)

Hideg víz a kezedre

Ha lehűtöd a csuklódat, azzal nem csak azt éred el, hogy nem lesz meleged, hanem azt is, hogy fejben is lehiggadsz.

Fésülködj meg

Vagy végezz bármilyen olyan ismétlődő tevékenységet, amelyhez nem igazán kell agy. Ezért jó kikapcsolódás a mosogatás, vagy a séta: nem kell túl sokat agyalni a technikáján, egyszerűen csak csinálod.

Nézz ki az ablakon

A természet látványa akkor is jobban ellazít, mint a tévé, ha csak a házak közötti park néhány fáját nézed. Még jobb, ha ki is tudsz menni, hiszen a napfény is oldja a stresszt.Öt perc egy padon csodákat tud tenni.

A természet a legjobb kikapcsolódás!
A természet pillanatok alatt kikapcsol (fotó. pixabay.com)

Rendezkedj

Biztosan tapasztaltad már, hogy a rendrakás lelkileg is helyretesz. Ha kevés az időd, pakolgass, selejtezz egy kicsit az íróasztalodon, ha több, akkor jöhetnek a szekrények.

Kellemes kikapcsolódást, valamint csók és csoki:

Judit

Jól jönne egy kis önbizalom? Íme 6 instant trükk

A legutóbbi bejegyzésemben arról írtam, honnan veheted észre, hogy bármennyire is kételkedsz ebben, mégis csak van benned önbizalom. De mi van akkor, ha időnként úgy érzed,hogy most aztán tényleg remeg a térded, és nem tudsz a szükséges magabiztossággal állni a dolgokhoz, pedig épp arra lenne szükség. Van néhány apró pszichológiai trükk, amelynek segítségével azonnal magabiztosabbnak érezheted magad.

 

Continue reading

A pénzed, a kapcsolataid és a pénzügyi nagytakarítás – 3. rész

A tavasz a megújúlás, a felfrissülés, ezért a nagytakarítás ideje is. A pénzügyi nagytakartás is ebbe a körbe tartozik. Ha már fejben rendet tettél, aztán pedig a vagyonodban is, akkor jöhetne akár az is, hogy mindennapi szinten is kisöpörjük a felesleget, a koszt – vagyis a mindennapi pénzügyeink gatyába rázása. Most mégis azt mondom, állj meg egy pillanatra, és pihenj. És gondolj végig valami mást is, ami a legkevésbé jutna eszedbe, ha a pénzügyeidet akarod rendbe rakni. A kapcsolataidat.

 

Continue reading

Elő a seprűt! – Pénzügyi nagytakarítás 2. rész

Két hete pénzügyi nagytakarításba kezdtünk – mégpedig a fejedben. Pénzügyi coachként ugyanis napi szinten tapasztalom, hogy milyen sok tévhit akadályozza meg mindennapi életünkben azt, hogy stabil legyen az anyagi helyzetünk. Úgyhogy a pénzügyi nagytakarítás folytatódik – most már a gyakorlatban! 

 

Continue reading